Tanulmányok

A Stockholmi Program egy stratégiai iránymutatásokat tartalmazó dokumentum, amelyet az Európai Tanács készített. Az iránymutatások a közös bel- és igazságügyi együttműködésre, mint uniós szakpolitikára vonatkoznak, és 2010-2014 között kellett azokat megvalósítani. E cikkben a program büntetőjogi vonatkozásaival foglalkozom, azon belül is megvizsgálom, miképp érintette a Stockholmi Program az uniós szintű szervezett bűnözés elleni küzdelmet.

A fent olvasható Szabó László idézet jól megfogalmazza, hogy a büntetés-végrehajtás körébe tartozó kérdések nagy többsége miért rendkívül aktuális manapság. Egy-egy ügy nyomozati részét, a tárgyalásai szakaszát, az ítélet meghozatalát gyakran nagy médiaérdeklődés kíséri. Pedig az igazságszolgáltatás korántsem ér véget az ítélet kihirdetésével. Ez a jelenség is ösztönzött engem arra, hogy ezt az esszét megírjam, […]

január 1. napjával mind a közigazgatási hatósági eljárás szabályaiban, mind pedig a közigazgatási perrend szabályaiban lényeges változások következnek be. Az Országgyűlés 2016. december 6. napján fogadta el az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (a továbbiakban: Ákr.), valamint 2017. február 21. napján a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt (a továbbiakban: Kp.). […]

Napjainkban a migráció élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Amikor az ember a „migráns” szót hallja, –először az jut eszébe, aki ellenőrzés, papírok nélkül próbál meg átjutni a határokon: az, akit illegális bevándorlónak tekint a jog. Fontos azonban megjegyezni, hogy a migrációnak nem csak ez – az illegális – fajtája létezik, beszélhetünk legális migrációról is. Legálisnak tekinthető […]

Az elmúlt évek eseményei egyértelműen sokkolták a társadalmat. Egy új típusa jelent meg a terrorizmusnak, melynek áldozati köre az egész világra kiterjed. A támadások kiszámíthatatlansága, a véletlenszerű áldozati csoportok sokasága képezte azt a félelemfaktort, amelynek legyőzésére az országok biztonságpolitikai szekcióinak vállalkozniuk kellett. Feladatuk nagyon összetett, mert az elkövetők felderítése, nyomon követése sokszor szinte lehetetlen. Mégis […]

A 20. század végétől a terrorcselekmények megsokszorozódása figyelhető meg, amely napjainkra az egész világot fenyegető veszéllyé vált. A terrorizmus jelensége ma már a nemzetközi közösséget, mint egészet érintő komoly probléma, így a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetésének visszaszorítására, megszüntetésére kötelezettséget vállalt Egyesült Nemzetek Szervezete (továbbiakban: ENSZ), fő szervei útján több módon is tesz lépéseket a […]

Az első világháborút követően vesztes Németország a békeszerződés után a szociáldemokrata irányultságú parlamentáris demokrácia létrehozására törekedett, amelynek eszköze az Ideiglenes Birodalmi hatalomról szóló 1919. évi február 10. törvény. Ennek hatására 1919. augusztus 11-én megszületett az új alkotmány. Ebbe az ún. Weimari Alkotmányba számos elem került át a korábbi jogi eszmékből, főleg az 1848-49-es frankfurti gyűlés […]

Témaválasztásom indokául szolgált, hogy véleményem szerint a jogos védelem határainak megállapítása sokrétű problémát jelent. Ha a jog túlzottan megengedő, könnyen visszaélhetnek vele, és akár egy offenzív jellegű cselekmény is mentesítést nyerhet a jogos védelemre való hivatkozással. Ha pedig szűkkörűen értelmeznénk a jogintézményt, az nem lenne alkalmas a törvényi rendeltetésére, vagyis arra, hogy a megtámadott elháríthassa […]

A fiatalkorúak megítélése az idők során folyamatosan változott, egészen a 20. századig. Innen kezdődően egységesedett valamelyest a szabályozás. A korcsoporttal kapcsolatban állandó jellegű viták folynak manapság is, viszont ezek a leginkább két-három gócpont köré csoportosulnak. Ezek pedig, maga a konkrét korhatár, az egységes/külön kódex dilemmája és a koncentráltabb gyermekvédelmi intézkedések szükségessége (pl.: speciális intézmények, a […]

A közalkalmazottak kinevezése során sok esetben történik a munkáltató részéről tévedés a besorolás tekintetében. Az esetek döntő többségében a hibát azonnal, vagy a kinevezéstől számított rövid idő belül a munkáltató korrigálja a közalkalmazott kinevezésében és megszünteti ezáltal a jogellenes állapotot. A tanulmány fő kérdése, hogy melyek azok az okok illetve meg nem tartott jogszabályi rendelkezések, […]

Ittasság és kormányzósértés. Ezen szavakat olvasván óhatatlanul eszünkbe jut Jaroslav Hasek: Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban c. regénye. Való igaz, abban felségsértésről van szó, de ki ne emlékezne arra a jelenetre, amikor Bretschneider úr, az államrendőrség civil ruhás detektívje, Svejk zagyvaságai után Palivec urat is letartóztatja, amiért megemlítette, hogy a falon korábban császár […]

A jogrendszer kettős, magánjogra, illetve közjogra történő felosztása Ulpianus nevéhez köthető. Az általa a Digestában meghatározott fogalom szerint „Közjog az a jog, amely a római állam státuszát érinti, a magánjog pedig az a jog, amely a magánfelek hasznára van.” Ez a kettős tartalmi felosztás a kontinentális jogrendszerben hagyományosan alkalmazott, míg a common law nem ismeri. […]

A pótmagánvádas eljárást gyakran illetik a régi/új jogintézmény kifejezéssel. Ezt megalapozza az 1896-os Bp. utáni több évtizedes szünet, mely nem engedett teret a sértett pótmagánvádlóként való fellépésének. Az 1954. évi V. törvény ideje alatt, szovjet szabályozás hatására kizárólag az állami büntetőigénynek engedtek teret. Később ismételten felismerték, hogy az ügyész vádmonopóliumának korrekciójaként szükség van erre a […]

A paleográfia (írástörténet) az írások kialakulásával, fejlődésével, elterjedésével, régi írások megfejtésével és átírásával foglalkozó tudomány, amely fontos forrása a művelődés- és oktatástörténetnek.

A magyar jogalkotásban általános eljárási szabályok felállítására az első kísérlet a XX. század elején történt meg. Az első jelentős eljárási kódexünk az 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól (továbbiakban: Et.). Az Et. elfogadását közel negyed századdal követte az első jelentős novella, az Áe.[1] Ez természetesen köszönhető annak is, hogy az államszocializmus jogfilozófiája […]

Az Országgyűlés 2016. december 6-án elfogadta a 2016. évi CL. törvényt az általános közigazgatási rendtartásról (a továbbiakban: Ákr.), amely 2018. január 1-jén fog hatályba lépni. Az új jogszabály hatálybalépésével a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatályát veszti.  Az Ákr. hatálybalépése számos újdonságot jelent a […]

A nemzetközi kapcsolatokra bináris rendszerként tekinthetünk abból a szempontból, hogy az államok közötti háborút béke, a békét pedig háború követte, és így tovább. Napjainkban e probléma feloldására nemzetközi viták békés rendezésének nemzetközi jogi kötelezettsége ad lehetőséget, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmányának 1. és 2. cikkén alapszik.[1] Az 1. cikk határozza meg az ENSZ […]

Markets in Financial Instruments Directive, ismertebb nevén MiFID irányelv, egy egységes szabályrendszer kialakítását hivatva 2007. november 1. óta alkalmazandó az Európai Unió (továbbiakban: EU) egész területén. Létrehozásának szükségessége onnan eredeztethető, hogy az ezredfordulót követően egyre több vállalkozás lépett elő a pénzügyi piacok aktív szereplőjévé, portfoliójuk sokkal összetettebb és szélesebb körű szolgáltatásokat kínált, mint korábban, az […]

Az 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (Tpvt.) 11.§ értelmében tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását […]

Az ókori Rómában a társadalmi, gazdasági és állami rend fenntartása, valamint a polgárok személyének és jogainak védelme, kívánatos volt, akárcsak napjainkban. Azokkal szemben, akik magatartásukkal a felsorolt és védeni rendelt értékek ellen tettek, előbb valamilyen hátrányt, bajt (malum) helyeztek kilátásba majd végre is hajtották.

Magyarország miniszterelnöke, miután azt a Kormány megtárgyalta és elfogadta, 2016. október 10.-én az Alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Habár az alkotmánymódosításra nem került sor, érdekes vele mégis foglalkozni a tekintetben, hogy egyébként releváns kérdéseket vetett volna fel, ha mégis elfogadja az Országgyűlés.

Életünk kockázatok sorozatából áll. Nincs olyan életszituáció, mely ne hordozna magában rizikófaktort. Gondoljunk csak bele egy hétköznapi élethelyzetbe, lemegyünk a boltba vásárolni és miközben az üzlet felé tartunk, egy rossz lépés és eltörhet a lábunk. Gyakorta előfordul tehát, hogy várt célkitűzéseinkkel ellentétes eredmény következik be. Nincs ez másképp a gyógyító tevékenység során sem. Az orvosi […]

A mai történettudomány elfogadott tétele, hogy két fő korszakot lehet elkülöníteni: a történet előtti időt (praehistoria) és a valódi történelmet. A kezdet-korban (történelem előtti időkben) az emberiség még a műveltség lényegesen más, alacsonyabb fokán állt. Ami ez után következett (valódi történelem), az már a magasabb műveltség kora, ennek fejlődése ellenőrizhető. A két korszak határánál (kb. […]

Az alapvető jogok biztosa 2015. december 2. napján kelt indítványában az ún. „kvóta határozatból” adódó alkotmányjogi problémával kapcsolatban a hatályos Abtv. 38. § (1) bekezdése alapján saját hatáskörében kérte az Alaptörvény XIV. cikk (1) és (2) bekezdésének, valamint az E) cikk (2) bekezdésének értelmezését az Alkotmánybíróságtól.

Egyre többet hallhatunk és olvashatunk a médiában arról, hogy bizonyos magyar rendelkezéseket az Emberi Jogok Európai Bírósága kritikával illet. Nem történt ez másképp a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nélkül kiszabható életfogytig tartó szabadságvesztés esetében sem. Nem egy alkalommal marasztalta el Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértése miatt, ez tehát […]

Jelen tanulmány célja a marhakereskedelem XVI-XVIII. századi szabályozásának összehasonlítása napjaink rendelkezéseivel. Ezzel kapcsolatban az országos jogszabályok mellett kiemelt figyelmet szentelek a partikuláris szabályozásnak is, így a vármegyei közgyűlésen elfogadott statútumok vizsgálatának is. Cikkem elején röviden ismertetem a marhakereskedelem gazdaságban betöltött szerepét, majd rátérek azokra az intézkedésekre, melyeket mind az országos, mind a helyi szintű jogalkotás […]

A tulajdonátruházás kérdésköre a római jog legmeghatározóbb elemei közé tartozik. Igen sok jogtudós vizsgálta már az elméleti és gyakorlati problematikáját különböző aspektusokból ezen szerzésmódnak, és mind a mai napig jelennek meg újabb és újabb tudományos művek ezzel kapcsolatban. A fokozott érdeklődés nem öncélú, minthogy modern jogrendszereink tulajdonképpen az antik római jogi tulajdonátruházás legvitatottabb pontja alapján […]

Annak, hogy a jogosulatlan vadászat büntetőjogi jogkövetkezményeiről és ezen belül is az orvvadászat tényállásáról készítem el a pályamunkám, több indoka is van. Az egyik természetesen maga a büntetőjog szeretete, ami azzal egészül ki, hogy magam is aktívan vadászom, így a vadászat egyéb vonatkozásai mellett annak büntetőjogi kérdései is felkeltették érdeklődésem. A másik pedig az orvvadászat […]

2018. január 1. napjával mind a közigazgatási hatósági eljárás szabályaiban, mind pedig a közigazgatási perrend szabályaiban lényeges változások következnek be.

A nemzetközi béke és biztonság megteremtésének gondolata már több mint egy évszázada terítéken van a nemzetközi kapcsolatokban. 1899-ben, Hágában rendezték meg az első Nemzetközi Békekonferenciát azzal a céllal, hogy multilaterális egyezményeket dolgozzanak ki a háborúk megakadályozására, a konfliktusok békés megoldására és a hadviselés szabályaira vonatkozóan. Azóta sokat fejlődött a technika, és a nukleáris fegyverek megalkotásával, és […]

A Quaestor ügy okkal nevezhető a társadalom széles körét érintő brókerbotránynak, hiszen a megkárosított személyek száma több tízezres nagyságrendre becsülhető, soraikban magánbefektetőkkel, önkormányzatokkal és államigazgatási szervekkel. A Quaestor alapítója Tarsoly Csaba, mint fő vádlott és vádlott társai ellen sikkasztás és csalás vádjával folytatnak büntetőeljárást a Fővárosi Ítélőtáblán, sőt még további bűncselekményekben -pénzmosás, hűtlen kezelés, okirat […]

A vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó bizonyos rendelkezések már a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépését megelőzően ellenérzéseket váltottak ki még a szakmabeliek egy jelentős részéből is, ami e rendelkezések igen rövid időn belüli hírhedtté válásához vezetett vagy, ahogy Vékás Lajos professzor fogalmazott: „ez volt az első kifejezetten mondvacsinált probléma az […]

Hazánk első Habsburg uralkodója, V. Habsburg Albert már viszonylag korán, 1437-ben ült a magyar trónra, bár itt még csak meghívásos alapon, Luxemburgi Zsigmond házassági politikájának köszönhetően, aki lánya, Erzsébet férjének rendelte őt. Habsburg Albert 1439-es halálát követően a várandós Erzsébet nem fogadta el a rendek által trónra hívott III. Ulászló lengyel királyt (Magyarországon I. Ulászló), ezért […]

A római jog leginkább kimunkált része kétséget kizáróan a római magánjog, ezért nem meglepő, hogy a jogászi köztudat e két fogalmat rendszerint azonosítja egymással. Mivel az általános irodalmi felfogás szerint az ókori Róma magánjoga az európai jogrendszerek alapja, a római büntetőjog jelentőségének vizsgálatával jóval kevesebben foglalkoztak, holott az éppúgy megérdemelné az utókor elismerését, mint a […]

Abból az egyszerű tényből adódóan, hogy az egész országot utak hálózzák be és a természetes szabadságukban élő vadak ösztöneik által vezérelve, az épített úthálózaton közlekedőkre tekintet nélkül mozognak, sajnálatos módon nagyon gyakran előforduló eset az, amikor gépjármű közúton, sőt akár gyorsforgalmi úton is a hirtelen elé ugró vaddal ütközik. A vadak természetesen nem tudják megkülönböztetni […]

Az építésügy szerteágazó, összetett területe a közigazgatásnak, amelyet az épített környezet kialakítása és védelme fog össze. Az építési környezetre vonatkozó jogi szabályozásban születtek (és születnek) napjainkban olyan változások, reformszerű módosítások, amelyek alapjaiban változtatják meg a hazai építésügyi igazgatást, annak évtizedekkel korábban felállított rendszerét. Az egyszerű bejelentés intézményének (ismételt) bevezetése olyan, eddig ismeretlen jogi helyzetet teremtett, […]

Az élvezeti cikkek közül jelen tanulmányban a borral és az ahhoz kapcsolódó szabályozással foglalkozok. E témával kapcsolatban kiemelt figyelmet szentelek az országos jogalkotás mellett a partikuláris szabályozásnak, így a vármegyei közgyűléseken elfogadott statútomok vizsgálatának is. Cikkemben a szőlőtermesztés és a bortermelés kezdeti szakaszának rövid jellemzése után ismertetem a bort terhelő adókat és járadékokat. Ezt követően […]

2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyvünk (2013. évi V. törvény, a továbbiakban „új Ptk.”) mely bevezette a sérelemdíj intézményét. Bár a magyar jogrendszerben újszerűnek hatott e jogintézmény, azt semmiképpen nem mondhatjuk, hogy előzmények nélküli lenne. Azt nehéz lenne vitatni, hogy a kontinentális jogrendszer elméleti alapjai – ellentétben az angolszász jogrendszerrel – közös […]

A római jogot az esetek többségében a magánjoggal azonosítjuk, megfeledkezve a közjogról, pedig már az ókori római jogrendszeren belül is megjelenik a ius publicum és ius privatum különválasztása, igaz, csak köz- és magánérdek mentén. A mai kontinentális jogrendszerekben a büntetőjog közjogi jellegű jogág, ezt jelzi többek között, hogy a bűncselekmények ma közüldözés alá esnek és közbüntetéssel sújtják […]

A XVIII. századi Habsburg Birodalomban az iskolák fenntartásáról a felekezetek gondoskodtak, majd pár évtizedes megszakítás után – amikor a felvilágosult abszolutista uralkodók állami felügyeletet valósítottak meg – a XIX. századra ismét erős befolyást nyertek az oktatás felett. A következőkben célom annak a folyamatnak a bemutatása, melynek során a XIX. század második felében az Osztrák Császárságban, […]

Óriás Nándorra (1886–1992) a pécsi jogi kar egykori legendás római jogi professzorára történő emlékezés nem csupán születésének 130. évfordulója kapcsán nyer aktualitást, hanem a korábban ismert, életrajzát módosító dokumentumoknak a közelmúltban való előkerülése szintén szükségessé teszi életének, munkásságának rövid értékelő bemutatását. Egerben és Pécsett is oktató Óriás Nándor életművével már több tanulmány is foglalkozott, ezért rövid […]

A tanulmányom alapját képező birtokvédelmi kutatás aktualitását igazolja a magyar bírósági eljárás átalakulása – különösen anyagi jogi (Ptk. 5:5-5:8 §§) és eljárásjogi (Pp. XX/A. Fejezet) szempontból –, illetve a jegyző általi birtokvédelmi eljárás – melyre eddig a Ket. szabályozása volt irányadó – új alapokra helyezése (17/2015. (II. 16.) Korm. Rend.). Az említett intézmény több ezer éves múltját […]

Cikkemhez azért választottam ezt a témát, mert a Monarchia választójogi szabályozása, és az általános választójog hiánya a Magyar Királyságban meghatározó szerepet játszott a felbomlásában. Ezt a kérdést egy korábbi munkámban érintőleg már tárgyaltam, de úgy ítéltem meg, hogy további vizsgálódásra érdemes. E rövid írásomban – fent említett kutatásomra alapozva, azt bővítve –  csak a magyar […]

A római jogi haszonélvezet, a témakörben született számos tanulmány és kutatás ellenére is sok megválaszolatlan kérdést vet fel. Tanulmányomban a jogintézmény egy elsőre meglehetősen egyértelműnek és tisztázottnak tűnő aspektusával, a haszonélvezeti jog tárgyával foglalkozom.   Kattintson ide a tanulmány letöltéséhez

A felsőoktatási rendszer 2014-ben végrehajtott reformja alapjaiban változtatta meg annak modelljét, különös tekintettel a felsőoktatási autonómiára. Ennek okán a téma érdemi részeinek tárgyalása előtt szükséges rögzíteni, hogy a megváltozott rendszerszemlélet, a releváns alapjogok tartalmi és funkcióbeli átalakulása, a felsőoktatási intézmények szerepének újragondolása szükségessé teszi az autonómia fogalmának mind a (köz)jogelmélet, mind a (köz)joggyakorlat szemszögéből való […]

Az alternatív szankciók létjogosultsága és rendkívüli szerepe már büntetőjogi tanulmányaim kezdete óta foglalkoztatnak. Az említett szankciófajták jelentősége nem csak azért növekedett meg, mert a büntetés-végrehajtási intézetek telítettsége 142 %-os – amelynek előzménye többek között a szigorú büntetőpolitika, a kiszabott szabálysértési elzárások megnövekedett száma, és a meghosszabbodott büntetési tételek –, hanem a reszocializáció, a kárhelyreállítás és […]

A tanulmányban a hatalommegosztás elvének, mint az alkotmányos jogállam egyik leghosszabb múltra visszatekintő alappillérének bemutatását teszem meg. Tény, hogy számos tanulmány foglalkozott már a hatalommegosztás koncepciójával, meglátásom szerint azonban a klasszikus montesquieu-i triász mára már meghaladottá vált, vagy legalábbis modern tartalommal tölthető meg. A hatalommegosztás klasszikus képlete, amikor hatalmi ágak álltak egymással szemben, gyökeresen megváltozott. […]

A Scriptura 2014/1. számában Óriás Nándorról, szakkollégiumunk névadójáról emlékeztünk meg. E tanulmány a magyar romanisztika pátriarchiai kort megélt XX. századi képviselőjének egykori kolozsvári egyetemi hallgatótársa, majd későbbi jeles pécsi tudós kollégája, a közjogász Csekey István előtt tiszteleg.

A névjog (vagy névviselési jog) egy olyan terrénuma a jognak, amely több jogágon átível. Megtalálható a közjogban, nevezetesen az alkotmányjogban, a közigazgatási jogban, valamint kapcsolatban áll a büntetőjoggal is. Jellemzően azonban a magánjogban foglal helyet, azon belül is a személyiségi jogok körében, valamint a családjogban, a társasági jogban és a szellemi alkotások jogában. A következőkben […]

Dolgozatom célja, hogy felvázolja a koncesszió jogintézményének természetét, különös tekintettel a koncessziós szerződésekre és a dohánytermékek kiskereskedelmének hazai szabályozására. Be kívánom mutatni az koncesszió intézményéhez kapcsolódó elméleti problémákat, a nemzeti dohányboltokra vonatkozó magyar jogszabályokat, illetve az ezzel kapcsolatos alkotmányossági aggályokat, az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos határozatának és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata tükrében.