Tanulmányok

A jogrendszer kettős, magánjogra, illetve közjogra történő felosztása Ulpianus nevéhez köthető. Az általa a Digestában meghatározott fogalom szerint „Közjog az a jog, amely a római állam státuszát érinti, a magánjog pedig az a jog, amely a magánfelek hasznára van.” Ez a kettős tartalmi felosztás a kontinentális jogrendszerben hagyományosan alkalmazott, míg a common law nem ismeri. […]

A pótmagánvádas eljárást gyakran illetik a régi/új jogintézmény kifejezéssel. Ezt megalapozza az 1896-os Bp. utáni több évtizedes szünet, mely nem engedett teret a sértett pótmagánvádlóként való fellépésének. Az 1954. évi V. törvény ideje alatt, szovjet szabályozás hatására kizárólag az állami büntetőigénynek engedtek teret. Később ismételten felismerték, hogy az ügyész vádmonopóliumának korrekciójaként szükség van erre a […]

A paleográfia (írástörténet) az írások kialakulásával, fejlődésével, elterjedésével, régi írások megfejtésével és átírásával foglalkozó tudomány, amely fontos forrása a művelődés- és oktatástörténetnek.

A magyar jogalkotásban általános eljárási szabályok felállítására az első kísérlet a XX. század elején történt meg. Az első jelentős eljárási kódexünk az 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól (továbbiakban: Et.). Az Et. elfogadását közel negyed századdal követte az első jelentős novella, az Áe.[1] Ez természetesen köszönhető annak is, hogy az államszocializmus jogfilozófiája […]

Az Országgyűlés 2016. december 6-án elfogadta a 2016. évi CL. törvényt az általános közigazgatási rendtartásról (a továbbiakban: Ákr.), amely 2018. január 1-jén fog hatályba lépni. Az új jogszabály hatálybalépésével a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatályát veszti.  Az Ákr. hatálybalépése számos újdonságot jelent a […]

A nemzetközi kapcsolatokra bináris rendszerként tekinthetünk abból a szempontból, hogy az államok közötti háborút béke, a békét pedig háború követte, és így tovább. Napjainkban e probléma feloldására nemzetközi viták békés rendezésének nemzetközi jogi kötelezettsége ad lehetőséget, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmányának 1. és 2. cikkén alapszik.[1] Az 1. cikk határozza meg az ENSZ […]

Markets in Financial Instruments Directive, ismertebb nevén MiFID irányelv, egy egységes szabályrendszer kialakítását hivatva 2007. november 1. óta alkalmazandó az Európai Unió (továbbiakban: EU) egész területén. Létrehozásának szükségessége onnan eredeztethető, hogy az ezredfordulót követően egyre több vállalkozás lépett elő a pénzügyi piacok aktív szereplőjévé, portfoliójuk sokkal összetettebb és szélesebb körű szolgáltatásokat kínált, mint korábban, az […]

Az 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (Tpvt.) 11.§ értelmében tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását […]

Az ókori Rómában a társadalmi, gazdasági és állami rend fenntartása, valamint a polgárok személyének és jogainak védelme, kívánatos volt, akárcsak napjainkban. Azokkal szemben, akik magatartásukkal a felsorolt és védeni rendelt értékek ellen tettek, előbb valamilyen hátrányt, bajt (malum) helyeztek kilátásba majd végre is hajtották.

Magyarország miniszterelnöke, miután azt a Kormány megtárgyalta és elfogadta, 2016. október 10.-én az Alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Habár az alkotmánymódosításra nem került sor, érdekes vele mégis foglalkozni a tekintetben, hogy egyébként releváns kérdéseket vetett volna fel, ha mégis elfogadja az Országgyűlés.

Életünk kockázatok sorozatából áll. Nincs olyan életszituáció, mely ne hordozna magában rizikófaktort. Gondoljunk csak bele egy hétköznapi élethelyzetbe, lemegyünk a boltba vásárolni és miközben az üzlet felé tartunk, egy rossz lépés és eltörhet a lábunk. Gyakorta előfordul tehát, hogy várt célkitűzéseinkkel ellentétes eredmény következik be. Nincs ez másképp a gyógyító tevékenység során sem. Az orvosi […]

A mai történettudomány elfogadott tétele, hogy két fő korszakot lehet elkülöníteni: a történet előtti időt (praehistoria) és a valódi történelmet. A kezdet-korban (történelem előtti időkben) az emberiség még a műveltség lényegesen más, alacsonyabb fokán állt. Ami ez után következett (valódi történelem), az már a magasabb műveltség kora, ennek fejlődése ellenőrizhető. A két korszak határánál (kb. […]

Az alapvető jogok biztosa 2015. december 2. napján kelt indítványában az ún. „kvóta határozatból” adódó alkotmányjogi problémával kapcsolatban a hatályos Abtv. 38. § (1) bekezdése alapján saját hatáskörében kérte az Alaptörvény XIV. cikk (1) és (2) bekezdésének, valamint az E) cikk (2) bekezdésének értelmezését az Alkotmánybíróságtól.

Egyre többet hallhatunk és olvashatunk a médiában arról, hogy bizonyos magyar rendelkezéseket az Emberi Jogok Európai Bírósága kritikával illet. Nem történt ez másképp a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nélkül kiszabható életfogytig tartó szabadságvesztés esetében sem. Nem egy alkalommal marasztalta el Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértése miatt, ez tehát […]

Jelen tanulmány célja a marhakereskedelem XVI-XVIII. századi szabályozásának összehasonlítása napjaink rendelkezéseivel. Ezzel kapcsolatban az országos jogszabályok mellett kiemelt figyelmet szentelek a partikuláris szabályozásnak is, így a vármegyei közgyűlésen elfogadott statútumok vizsgálatának is. Cikkem elején röviden ismertetem a marhakereskedelem gazdaságban betöltött szerepét, majd rátérek azokra az intézkedésekre, melyeket mind az országos, mind a helyi szintű jogalkotás […]

A tulajdonátruházás kérdésköre a római jog legmeghatározóbb elemei közé tartozik. Igen sok jogtudós vizsgálta már az elméleti és gyakorlati problematikáját különböző aspektusokból ezen szerzésmódnak, és mind a mai napig jelennek meg újabb és újabb tudományos művek ezzel kapcsolatban. A fokozott érdeklődés nem öncélú, minthogy modern jogrendszereink tulajdonképpen az antik római jogi tulajdonátruházás legvitatottabb pontja alapján […]

Annak, hogy a jogosulatlan vadászat büntetőjogi jogkövetkezményeiről és ezen belül is az orvvadászat tényállásáról készítem el a pályamunkám, több indoka is van. Az egyik természetesen maga a büntetőjog szeretete, ami azzal egészül ki, hogy magam is aktívan vadászom, így a vadászat egyéb vonatkozásai mellett annak büntetőjogi kérdései is felkeltették érdeklődésem. A másik pedig az orvvadászat […]

2018. január 1. napjával mind a közigazgatási hatósági eljárás szabályaiban, mind pedig a közigazgatási perrend szabályaiban lényeges változások következnek be.

A nemzetközi béke és biztonság megteremtésének gondolata már több mint egy évszázada terítéken van a nemzetközi kapcsolatokban. 1899-ben, Hágában rendezték meg az első Nemzetközi Békekonferenciát azzal a céllal, hogy multilaterális egyezményeket dolgozzanak ki a háborúk megakadályozására, a konfliktusok békés megoldására és a hadviselés szabályaira vonatkozóan. Azóta sokat fejlődött a technika, és a nukleáris fegyverek megalkotásával, és […]

A Quaestor ügy okkal nevezhető a társadalom széles körét érintő brókerbotránynak, hiszen a megkárosított személyek száma több tízezres nagyságrendre becsülhető, soraikban magánbefektetőkkel, önkormányzatokkal és államigazgatási szervekkel. A Quaestor alapítója Tarsoly Csaba, mint fő vádlott és vádlott társai ellen sikkasztás és csalás vádjával folytatnak büntetőeljárást a Fővárosi Ítélőtáblán, sőt még további bűncselekményekben -pénzmosás, hűtlen kezelés, okirat […]

A vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó bizonyos rendelkezések már a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépését megelőzően ellenérzéseket váltottak ki még a szakmabeliek egy jelentős részéből is, ami e rendelkezések igen rövid időn belüli hírhedtté válásához vezetett vagy, ahogy Vékás Lajos professzor fogalmazott: „ez volt az első kifejezetten mondvacsinált probléma az […]

Hazánk első Habsburg uralkodója, V. Habsburg Albert már viszonylag korán, 1437-ben ült a magyar trónra, bár itt még csak meghívásos alapon, Luxemburgi Zsigmond házassági politikájának köszönhetően, aki lánya, Erzsébet férjének rendelte őt. Habsburg Albert 1439-es halálát követően a várandós Erzsébet nem fogadta el a rendek által trónra hívott III. Ulászló lengyel királyt (Magyarországon I. Ulászló), ezért […]

A római jog leginkább kimunkált része kétséget kizáróan a római magánjog, ezért nem meglepő, hogy a jogászi köztudat e két fogalmat rendszerint azonosítja egymással. Mivel az általános irodalmi felfogás szerint az ókori Róma magánjoga az európai jogrendszerek alapja, a római büntetőjog jelentőségének vizsgálatával jóval kevesebben foglalkoztak, holott az éppúgy megérdemelné az utókor elismerését, mint a […]

Abból az egyszerű tényből adódóan, hogy az egész országot utak hálózzák be és a természetes szabadságukban élő vadak ösztöneik által vezérelve, az épített úthálózaton közlekedőkre tekintet nélkül mozognak, sajnálatos módon nagyon gyakran előforduló eset az, amikor gépjármű közúton, sőt akár gyorsforgalmi úton is a hirtelen elé ugró vaddal ütközik. A vadak természetesen nem tudják megkülönböztetni […]

Az építésügy szerteágazó, összetett területe a közigazgatásnak, amelyet az épített környezet kialakítása és védelme fog össze. Az építési környezetre vonatkozó jogi szabályozásban születtek (és születnek) napjainkban olyan változások, reformszerű módosítások, amelyek alapjaiban változtatják meg a hazai építésügyi igazgatást, annak évtizedekkel korábban felállított rendszerét. Az egyszerű bejelentés intézményének (ismételt) bevezetése olyan, eddig ismeretlen jogi helyzetet teremtett, […]

Az élvezeti cikkek közül jelen tanulmányban a borral és az ahhoz kapcsolódó szabályozással foglalkozok. E témával kapcsolatban kiemelt figyelmet szentelek az országos jogalkotás mellett a partikuláris szabályozásnak, így a vármegyei közgyűléseken elfogadott statútomok vizsgálatának is. Cikkemben a szőlőtermesztés és a bortermelés kezdeti szakaszának rövid jellemzése után ismertetem a bort terhelő adókat és járadékokat. Ezt követően […]

2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyvünk (2013. évi V. törvény, a továbbiakban „új Ptk.”) mely bevezette a sérelemdíj intézményét. Bár a magyar jogrendszerben újszerűnek hatott e jogintézmény, azt semmiképpen nem mondhatjuk, hogy előzmények nélküli lenne. Azt nehéz lenne vitatni, hogy a kontinentális jogrendszer elméleti alapjai – ellentétben az angolszász jogrendszerrel – közös […]

A római jogot az esetek többségében a magánjoggal azonosítjuk, megfeledkezve a közjogról, pedig már az ókori római jogrendszeren belül is megjelenik a ius publicum és ius privatum különválasztása, igaz, csak köz- és magánérdek mentén. A mai kontinentális jogrendszerekben a büntetőjog közjogi jellegű jogág, ezt jelzi többek között, hogy a bűncselekmények ma közüldözés alá esnek és közbüntetéssel sújtják […]

A XVIII. századi Habsburg Birodalomban az iskolák fenntartásáról a felekezetek gondoskodtak, majd pár évtizedes megszakítás után – amikor a felvilágosult abszolutista uralkodók állami felügyeletet valósítottak meg – a XIX. századra ismét erős befolyást nyertek az oktatás felett. A következőkben célom annak a folyamatnak a bemutatása, melynek során a XIX. század második felében az Osztrák Császárságban, […]

Óriás Nándorra (1886–1992) a pécsi jogi kar egykori legendás római jogi professzorára történő emlékezés nem csupán születésének 130. évfordulója kapcsán nyer aktualitást, hanem a korábban ismert, életrajzát módosító dokumentumoknak a közelmúltban való előkerülése szintén szükségessé teszi életének, munkásságának rövid értékelő bemutatását. Egerben és Pécsett is oktató Óriás Nándor életművével már több tanulmány is foglalkozott, ezért rövid […]

A tanulmányom alapját képező birtokvédelmi kutatás aktualitását igazolja a magyar bírósági eljárás átalakulása – különösen anyagi jogi (Ptk. 5:5-5:8 §§) és eljárásjogi (Pp. XX/A. Fejezet) szempontból –, illetve a jegyző általi birtokvédelmi eljárás – melyre eddig a Ket. szabályozása volt irányadó – új alapokra helyezése (17/2015. (II. 16.) Korm. Rend.). Az említett intézmény több ezer éves múltját […]

Cikkemhez azért választottam ezt a témát, mert a Monarchia választójogi szabályozása, és az általános választójog hiánya a Magyar Királyságban meghatározó szerepet játszott a felbomlásában. Ezt a kérdést egy korábbi munkámban érintőleg már tárgyaltam, de úgy ítéltem meg, hogy további vizsgálódásra érdemes. E rövid írásomban – fent említett kutatásomra alapozva, azt bővítve –  csak a magyar […]

A római jogi haszonélvezet, a témakörben született számos tanulmány és kutatás ellenére is sok megválaszolatlan kérdést vet fel. Tanulmányomban a jogintézmény egy elsőre meglehetősen egyértelműnek és tisztázottnak tűnő aspektusával, a haszonélvezeti jog tárgyával foglalkozom.   Kattintson ide a tanulmány letöltéséhez

A felsőoktatási rendszer 2014-ben végrehajtott reformja alapjaiban változtatta meg annak modelljét, különös tekintettel a felsőoktatási autonómiára. Ennek okán a téma érdemi részeinek tárgyalása előtt szükséges rögzíteni, hogy a megváltozott rendszerszemlélet, a releváns alapjogok tartalmi és funkcióbeli átalakulása, a felsőoktatási intézmények szerepének újragondolása szükségessé teszi az autonómia fogalmának mind a (köz)jogelmélet, mind a (köz)joggyakorlat szemszögéből való […]

Az alternatív szankciók létjogosultsága és rendkívüli szerepe már büntetőjogi tanulmányaim kezdete óta foglalkoztatnak. Az említett szankciófajták jelentősége nem csak azért növekedett meg, mert a büntetés-végrehajtási intézetek telítettsége 142 %-os – amelynek előzménye többek között a szigorú büntetőpolitika, a kiszabott szabálysértési elzárások megnövekedett száma, és a meghosszabbodott büntetési tételek –, hanem a reszocializáció, a kárhelyreállítás és […]

A tanulmányban a hatalommegosztás elvének, mint az alkotmányos jogállam egyik leghosszabb múltra visszatekintő alappillérének bemutatását teszem meg. Tény, hogy számos tanulmány foglalkozott már a hatalommegosztás koncepciójával, meglátásom szerint azonban a klasszikus montesquieu-i triász mára már meghaladottá vált, vagy legalábbis modern tartalommal tölthető meg. A hatalommegosztás klasszikus képlete, amikor hatalmi ágak álltak egymással szemben, gyökeresen megváltozott. […]

A Scriptura 2014/1. számában Óriás Nándorról, szakkollégiumunk névadójáról emlékeztünk meg. E tanulmány a magyar romanisztika pátriarchiai kort megélt XX. századi képviselőjének egykori kolozsvári egyetemi hallgatótársa, majd későbbi jeles pécsi tudós kollégája, a közjogász Csekey István előtt tiszteleg.

A névjog (vagy névviselési jog) egy olyan terrénuma a jognak, amely több jogágon átível. Megtalálható a közjogban, nevezetesen az alkotmányjogban, a közigazgatási jogban, valamint kapcsolatban áll a büntetőjoggal is. Jellemzően azonban a magánjogban foglal helyet, azon belül is a személyiségi jogok körében, valamint a családjogban, a társasági jogban és a szellemi alkotások jogában. A következőkben […]

Dolgozatom célja, hogy felvázolja a koncesszió jogintézményének természetét, különös tekintettel a koncessziós szerződésekre és a dohánytermékek kiskereskedelmének hazai szabályozására. Be kívánom mutatni az koncesszió intézményéhez kapcsolódó elméleti problémákat, a nemzeti dohányboltokra vonatkozó magyar jogszabályokat, illetve az ezzel kapcsolatos alkotmányossági aggályokat, az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos határozatának és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata tükrében.

Tanulmányom célja a vármegyék rendészeti igazgatásának, azon belül is a dohányzás szabályozásának bemutatása. Témaválasztásom oka a dohányzás tilalmának aktualitásán túl az, hogy kutatásom középpontjában a XVI-XVIII. századi rendi vármegyék rendészeti igazgatása áll. Ebből az igen szerteágazó és sok területet lefedő ágazatból igyekeztem kiválasztani azokat, amelyek a mai napig is jogi szabályozás tárgyát képezik. Így témámat […]

A 2015-ös év az Európai Unió történetében eleddig nem látott intenzitású migrációs és menekültügyi kihívásokat hozott magával. A menekültügyre vonatkozó jogi szabályozás háromszintű rendszerben létezik Európában: nemzetközi jogi, uniós jogi, és tagállami jogszabályok egyaránt vonatkoznak rá, és e szabályozási rétegek metszéspontjaiban ellentmondásos helyzetek is előállhatnak. E tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a menekültjogra vonatkozó egyes […]

A XIX. század második felének politikusai megnyilvánulásaikban mind pozitív, mind negatív értelemben hangoztatták, hogy az állami oktatás már a felvilágosult abszolutizmus korában megvalósult hazánkban. Ezért szükséges, hogy az alábbi tanulmányban a vizsgált korszakon túl annak előzményei is említésre kerüljenek.

A magister officiorum tisztségét betöltő személy a késő császárkori Római Birodalom egyik legfontosabb állami főtisztviselőjeként – hivatalára tekintettel – az államtanácsnak (sacrum consistorium) is tagja volt. Az államtanács tagjai közül (quaestor sacri palatii, comes sacrarum largitionum, comes rerum privatarum, majd a későbbiekben a praepositus sacri cubicili voltak még comites consistoriani) ő volt a rangidős, s […]

Az Európai Unió versenypolitikája az egyik meghatározó elem a belső piac hatékony, a vásárlói igényeket kielégítő, alacsony árakat, széles választékot, és magas minőségű termékeket és szolgáltatásokat nyújtó működésében.Szükséges, és hasznos az EU-s szintű gazdasági versenyszabályozás, hiszen az európai integráció, a globalizáció és a nemzetközi interdependencia fokozódása növeli annak veszélyét, hogy az egyes államokban megvalósított, vagy […]

A terrorizmus és az ezzel szoros összefüggésben álló biztonság kérdése nemzetközi jogi, uniós jogi és tagállami közjogi szinten egyaránt vizsgálatra érdemes téma. Globalizált világban a terrorizmus rejtőzködő fenyegetése folyamatos kockázatot jelent. Egyetlen állam sem lehet biztos abban, hogy ha területe eddig nem volt terrorakciók célpontja, nem is lesz a jövőben, hiszen bármilyen előjel nélkül bekövetkezhet […]

Tanulmányom központi témájaként a Magyarországon kevésbé ismert, ugyanakkor véleményem szerint jelentős figyelmet igénylő „ellenség-büntetőjogot” választottam, mert az szorosan kapcsolódik a konferencia központi témájához, a nemzetközi terrorizmushoz. Ennek ellenére elengedhetetlennek tartom a választott tárgykör kifejtése előtt, hogy a nemzetközi terrorizmusról ismertessek néhány gondolatot, így világos legyen, hogy az „ellenség-büntetőjog” miért kötődik szorosan a kérdéskörhöz.

A Kínai Népköztársaságban (a továbbiakban: Kína) 1984-ben fogadták el az első átfogó szabadalmi törvényt, amely 1985. április 1-én lépett hatályba. Idén tehát, ezen törvény hatálybalépésének harmincadik évfordulójának alkalmából – valamint az Európai Unióval történő több mint 10 éves együttműködés okán – is, érdemes röviden áttekintetni a kínai szabadalmi rendszert, a szabadalmaztatási eljárás sajátosságait, valamint a törvénynek […]

A jogászi közvélemény a római jogot többnyire annak kétségkívül leginkább kimunkált részével, a magánjoggal azonosítja, mely precíz megoldásaival, tökélyre csiszolt rendszerével méltán válhatott a modern polgári törvénykönyvek alapjává. Ezzel szemben a római büntetőjoggal kapcsolatban gyakori megállapítás, hogy az a maga kidolgozatlanságában nem is szolgálhatott vezérfonalul a későbbi korok jogalkotói számára. Kétségtelen, hogy a magánjoggal szemben […]

A művészet és jog esszenciális kapcsolódási pontjának felkutatása elengedhetetlen lépés e két terület egymásra hatásának teljes körű elméleti megrajzolásához. Ennek okán mindenekelőtt azt az alapvető közös szférát kell megjelölni, ahonnan a kutatás nem csupán elkezdhető, hanem amire az egész vizsgálat felfűzhető. Ez az elemi közös szint meglátásom szerint az értékek világában gyökerezik, mivel mind a […]

A terrorizmus elleni küzdelem napjaink egyik legsürgetőbb biztonságpolitikai kérdésévé vált. Annak ellenére, hogy a 2011. szeptember 11-i terrortámadások óta- melyek azóta a terrorcselekmények szimbólumaivá váltak- egy szemléletváltás volt megfigyelhető mind nemzetközi mind pedig hazai szinten, még mindig szinte napi szinten lehet olvasni az újabbnál újabb terrortámadásokról. Márciusban a tuniszi túszdráma sokkolta a tömegeket, áprilisban Kenyában […]