2016/II.

Szakkollégiumunk a 2016-os évet is igyekezett a lehető legtartalmasabban eltölteni, minél több szakmai valamint társasági rendezvényen részt venni, programokat szervezni és a tagok tudományos pályáját hatékonyan elősegíteni.   Kattintson ide a Krónika letöltéséhez

A vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó bizonyos rendelkezések már a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépését megelőzően ellenérzéseket váltottak ki még a szakmabeliek egy jelentős részéből is, ami e rendelkezések igen rövid időn belüli hírhedtté válásához vezetett vagy, ahogy Vékás Lajos professzor fogalmazott: „ez volt az első kifejezetten mondvacsinált probléma az […]

Hazánk első Habsburg uralkodója, V. Habsburg Albert már viszonylag korán, 1437-ben ült a magyar trónra, bár itt még csak meghívásos alapon, Luxemburgi Zsigmond házassági politikájának köszönhetően, aki lánya, Erzsébet férjének rendelte őt. Habsburg Albert 1439-es halálát követően a várandós Erzsébet nem fogadta el a rendek által trónra hívott III. Ulászló lengyel királyt (Magyarországon I. Ulászló), ezért […]

A római jog leginkább kimunkált része kétséget kizáróan a római magánjog, ezért nem meglepő, hogy a jogászi köztudat e két fogalmat rendszerint azonosítja egymással. Mivel az általános irodalmi felfogás szerint az ókori Róma magánjoga az európai jogrendszerek alapja, a római büntetőjog jelentőségének vizsgálatával jóval kevesebben foglalkoztak, holott az éppúgy megérdemelné az utókor elismerését, mint a […]

Abból az egyszerű tényből adódóan, hogy az egész országot utak hálózzák be és a természetes szabadságukban élő vadak ösztöneik által vezérelve, az épített úthálózaton közlekedőkre tekintet nélkül mozognak, sajnálatos módon nagyon gyakran előforduló eset az, amikor gépjármű közúton, sőt akár gyorsforgalmi úton is a hirtelen elé ugró vaddal ütközik. A vadak természetesen nem tudják megkülönböztetni […]

Az építésügy szerteágazó, összetett területe a közigazgatásnak, amelyet az épített környezet kialakítása és védelme fog össze. Az építési környezetre vonatkozó jogi szabályozásban születtek (és születnek) napjainkban olyan változások, reformszerű módosítások, amelyek alapjaiban változtatják meg a hazai építésügyi igazgatást, annak évtizedekkel korábban felállított rendszerét. Az egyszerű bejelentés intézményének (ismételt) bevezetése olyan, eddig ismeretlen jogi helyzetet teremtett, […]

Az élvezeti cikkek közül jelen tanulmányban a borral és az ahhoz kapcsolódó szabályozással foglalkozok. E témával kapcsolatban kiemelt figyelmet szentelek az országos jogalkotás mellett a partikuláris szabályozásnak, így a vármegyei közgyűléseken elfogadott statútomok vizsgálatának is. Cikkemben a szőlőtermesztés és a bortermelés kezdeti szakaszának rövid jellemzése után ismertetem a bort terhelő adókat és járadékokat. Ezt követően […]

2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyvünk (2013. évi V. törvény, a továbbiakban „új Ptk.”) mely bevezette a sérelemdíj intézményét. Bár a magyar jogrendszerben újszerűnek hatott e jogintézmény, azt semmiképpen nem mondhatjuk, hogy előzmények nélküli lenne. Azt nehéz lenne vitatni, hogy a kontinentális jogrendszer elméleti alapjai – ellentétben az angolszász jogrendszerrel – közös […]

A római jogot az esetek többségében a magánjoggal azonosítjuk, megfeledkezve a közjogról, pedig már az ókori római jogrendszeren belül is megjelenik a ius publicum és ius privatum különválasztása, igaz, csak köz- és magánérdek mentén. A mai kontinentális jogrendszerekben a büntetőjog közjogi jellegű jogág, ezt jelzi többek között, hogy a bűncselekmények ma közüldözés alá esnek és közbüntetéssel sújtják […]

A XVIII. századi Habsburg Birodalomban az iskolák fenntartásáról a felekezetek gondoskodtak, majd pár évtizedes megszakítás után – amikor a felvilágosult abszolutista uralkodók állami felügyeletet valósítottak meg – a XIX. századra ismét erős befolyást nyertek az oktatás felett. A következőkben célom annak a folyamatnak a bemutatása, melynek során a XIX. század második felében az Osztrák Császárságban, […]

Óriás Nándorra (1886–1992) a pécsi jogi kar egykori legendás római jogi professzorára történő emlékezés nem csupán születésének 130. évfordulója kapcsán nyer aktualitást, hanem a korábban ismert, életrajzát módosító dokumentumoknak a közelmúltban való előkerülése szintén szükségessé teszi életének, munkásságának rövid értékelő bemutatását. Egerben és Pécsett is oktató Óriás Nándor életművével már több tanulmány is foglalkozott, ezért rövid […]

A tanulmányom alapját képező birtokvédelmi kutatás aktualitását igazolja a magyar bírósági eljárás átalakulása – különösen anyagi jogi (Ptk. 5:5-5:8 §§) és eljárásjogi (Pp. XX/A. Fejezet) szempontból –, illetve a jegyző általi birtokvédelmi eljárás – melyre eddig a Ket. szabályozása volt irányadó – új alapokra helyezése (17/2015. (II. 16.) Korm. Rend.). Az említett intézmény több ezer éves múltját […]

Cikkemhez azért választottam ezt a témát, mert a Monarchia választójogi szabályozása, és az általános választójog hiánya a Magyar Királyságban meghatározó szerepet játszott a felbomlásában. Ezt a kérdést egy korábbi munkámban érintőleg már tárgyaltam, de úgy ítéltem meg, hogy további vizsgálódásra érdemes. E rövid írásomban – fent említett kutatásomra alapozva, azt bővítve –  csak a magyar […]

A római jogi haszonélvezet, a témakörben született számos tanulmány és kutatás ellenére is sok megválaszolatlan kérdést vet fel. Tanulmányomban a jogintézmény egy elsőre meglehetősen egyértelműnek és tisztázottnak tűnő aspektusával, a haszonélvezeti jog tárgyával foglalkozom.   Kattintson ide a tanulmány letöltéséhez