2018/I.

2017/2018-as tanév tavaszi féléve is tartalmasan telt az Óriás Nándor Szakkollégium tagjai számára. Számos új taggal bővültünk: az Elméleti-történeti tagozatba D. Horváth Vanessza, a Bűnügyi Tagozatba Iglódi Viktória és Rónai Veronika, a Civilisztika Tagozatba Nagy Bíborka Rebeka és Weich Lili, a Közjogi Tagozatba pedig Molnár Kata nyert felvételt.

A Stockholmi Program egy stratégiai iránymutatásokat tartalmazó dokumentum, amelyet az Európai Tanács készített. Az iránymutatások a közös bel- és igazságügyi együttműködésre, mint uniós szakpolitikára vonatkoznak, és 2010-2014 között kellett azokat megvalósítani. E cikkben a program büntetőjogi vonatkozásaival foglalkozom, azon belül is megvizsgálom, miképp érintette a Stockholmi Program az uniós szintű szervezett bűnözés elleni küzdelmet.

A fent olvasható Szabó László idézet jól megfogalmazza, hogy a büntetés-végrehajtás körébe tartozó kérdések nagy többsége miért rendkívül aktuális manapság. Egy-egy ügy nyomozati részét, a tárgyalásai szakaszát, az ítélet meghozatalát gyakran nagy médiaérdeklődés kíséri. Pedig az igazságszolgáltatás korántsem ér véget az ítélet kihirdetésével. Ez a jelenség is ösztönzött engem arra, hogy ezt az esszét megírjam, […]

január 1. napjával mind a közigazgatási hatósági eljárás szabályaiban, mind pedig a közigazgatási perrend szabályaiban lényeges változások következnek be. Az Országgyűlés 2016. december 6. napján fogadta el az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (a továbbiakban: Ákr.), valamint 2017. február 21. napján a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt (a továbbiakban: Kp.). […]

Napjainkban a migráció élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Amikor az ember a „migráns” szót hallja, –először az jut eszébe, aki ellenőrzés, papírok nélkül próbál meg átjutni a határokon: az, akit illegális bevándorlónak tekint a jog. Fontos azonban megjegyezni, hogy a migrációnak nem csak ez – az illegális – fajtája létezik, beszélhetünk legális migrációról is. Legálisnak tekinthető […]

Az elmúlt évek eseményei egyértelműen sokkolták a társadalmat. Egy új típusa jelent meg a terrorizmusnak, melynek áldozati köre az egész világra kiterjed. A támadások kiszámíthatatlansága, a véletlenszerű áldozati csoportok sokasága képezte azt a félelemfaktort, amelynek legyőzésére az országok biztonságpolitikai szekcióinak vállalkozniuk kellett. Feladatuk nagyon összetett, mert az elkövetők felderítése, nyomon követése sokszor szinte lehetetlen. Mégis […]

A 20. század végétől a terrorcselekmények megsokszorozódása figyelhető meg, amely napjainkra az egész világot fenyegető veszéllyé vált. A terrorizmus jelensége ma már a nemzetközi közösséget, mint egészet érintő komoly probléma, így a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetésének visszaszorítására, megszüntetésére kötelezettséget vállalt Egyesült Nemzetek Szervezete (továbbiakban: ENSZ), fő szervei útján több módon is tesz lépéseket a […]

Az első világháborút követően vesztes Németország a békeszerződés után a szociáldemokrata irányultságú parlamentáris demokrácia létrehozására törekedett, amelynek eszköze az Ideiglenes Birodalmi hatalomról szóló 1919. évi február 10. törvény. Ennek hatására 1919. augusztus 11-én megszületett az új alkotmány. Ebbe az ún. Weimari Alkotmányba számos elem került át a korábbi jogi eszmékből, főleg az 1848-49-es frankfurti gyűlés […]

Témaválasztásom indokául szolgált, hogy véleményem szerint a jogos védelem határainak megállapítása sokrétű problémát jelent. Ha a jog túlzottan megengedő, könnyen visszaélhetnek vele, és akár egy offenzív jellegű cselekmény is mentesítést nyerhet a jogos védelemre való hivatkozással. Ha pedig szűkkörűen értelmeznénk a jogintézményt, az nem lenne alkalmas a törvényi rendeltetésére, vagyis arra, hogy a megtámadott elháríthassa […]

A fiatalkorúak megítélése az idők során folyamatosan változott, egészen a 20. századig. Innen kezdődően egységesedett valamelyest a szabályozás. A korcsoporttal kapcsolatban állandó jellegű viták folynak manapság is, viszont ezek a leginkább két-három gócpont köré csoportosulnak. Ezek pedig, maga a konkrét korhatár, az egységes/külön kódex dilemmája és a koncentráltabb gyermekvédelmi intézkedések szükségessége (pl.: speciális intézmények, a […]

A közalkalmazottak kinevezése során sok esetben történik a munkáltató részéről tévedés a besorolás tekintetében. Az esetek döntő többségében a hibát azonnal, vagy a kinevezéstől számított rövid idő belül a munkáltató korrigálja a közalkalmazott kinevezésében és megszünteti ezáltal a jogellenes állapotot. A tanulmány fő kérdése, hogy melyek azok az okok illetve meg nem tartott jogszabályi rendelkezések, […]

Ittasság és kormányzósértés. Ezen szavakat olvasván óhatatlanul eszünkbe jut Jaroslav Hasek: Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban c. regénye. Való igaz, abban felségsértésről van szó, de ki ne emlékezne arra a jelenetre, amikor Bretschneider úr, az államrendőrség civil ruhás detektívje, Svejk zagyvaságai után Palivec urat is letartóztatja, amiért megemlítette, hogy a falon korábban császár […]